1947-ben jött létre a Hyundai műszaki fejlesztési és építőipari vállalat. A ‘Hyundai’ név annyit tesz ‘modern idők.’ A név két koreai szó összetételéből ered: a ‘Hyun’ (현) jelentése 'modern', vagy 'jelen'; míg a ‘Dai’ (대) úgy fordítható le: 'korszak', 'generáció.'
1947-ben jött létre a Hyundai műszaki fejlesztési és építőipari vállalat. A ‘Hyundai’ név annyit tesz ‘modern idők.’ A név két koreai szó összetételéből ered: a ‘Hyun’ (현) jelentése 'modern', vagy 'jelen'; míg a ‘Dai’ (대) úgy fordítható le: 'korszak', 'generáció.'
Dél-Korea 1945-ös felszabadítását követően a vállalat jelentős állami építőipari szerződéseket kötött: a Hyundai építette fel a gyorsan iparosodó ország közlekedési infrastruktúrájának jelentős részét. Sok egyéb mellett a vállalat nevéhez fűződik a Kyeong-bu autópálya.
1960-as, 70-es évek: a tömeggyártás kora
1967-ben megalakult a Hyundai Motor Company. Egy évvel később átadták a vállalat összeszerelő üzemét Ulszan városában. Ez ma a világ legnagyobb integrált autógyártó létesítménye: az üzem éves gyártókapacitása eléri az 1,6 millió gépkocsit. A Hyundai Glovis által üzemeltetett globális teherhajó-flottának, valamint saját acélgyártó leányvállalatának köszönhetően a Hyundai Motor Group az értéklánc egészét lefedi.
Az 1968-as Cortina volt a Hyundai ulszani összeszerelő üzemének első gyártmánya, amely a Ford Motor Company-val együttműködési megállapodás keretében készült. A Hyundai létesítménye minden más Ford összeszerelő üzemnél gyorsabban: nem egészen hat hónap alatt jutott el az alapkőletételtől a teljes működésig.
A Cortina kezdeti sikerét, majd európai népszerűségét követően a Hyundai elhatározta, hogy saját típust fejleszt. A vállalat 1974 februárjában leszerződtette George Turnbullt, aki korábban a British Leyland autógyártónál volt az Austin Morris márka ügyvezető igazgatója. Turnbull hat európai főmérnököt – egy karosszériatervezőt, két futóműmérnököt, két gyártásmérnököt és egy tesztmérnököt – hozott magával.
Az ő munkájuk eredményeként született meg a Pony, amelyet 1974 októberében, a Torinói Autószalonon mutattak be. A modell forgalmazása 1975 decemberében vette kezdetét. Az autó beceneve ‘kukmincha’ (azaz 'népautó') volt. A Giorgetto Giugiaro által tervezett, hátsókerék-hajtású kompakt gépkocsi volt Dél-Korea első sorozatgyártású személygépkocsija. A következő években ez volt a Hyundai zászlóshajója.
A Hyundai 1976-tól Chilében, Argentínában, Kolumbiában és Egyiptomban is forgalmazta a Pony-t. Az első európai piacokon: Belgiumban és Hollandiában 1978-ban jelent meg a modell, majd nem sokkal később Görögországban is megkezdték az értékesítését.
Az 1980-as években felgyorsította nemzetközi térnyerését a Hyundai: a vállalat egyre szorosabban lépést tartott az iparág fejlődésével, és ezzel összhangban egyre nevesebb autógyártókkal szállt versenybe. A márka 1982-ben jelent meg az Egyesült Királyságban. Az év februárjában megkezdődött a Pony nagy-britanniai értékesítése: ez volt az első koreai gépkocsi, amelyet a szigetországban forgalmaztak.
1984-től Kanadában is kapható volt a Hyundai Pony; a modell népszerűsége messze meghaladta az eredeti várakozásokat. Olyannyira, hogy egy ponton a Pony vezette a kanadai személygépkocsi-eladásokat. 1985-ben bemutatták az első generációs Hyundai Sonatát, és ezzel egy időben elkészült a márka egymilliomodik gépkocsija.
A Pony Excel 1986-os bevezetésével az Egyesült Államokban is megjelent a Hyundai márka. Ez volt az autógyártó első fronthajtású modellje; az újdonságot ugyanúgy Giorgetto Giugiaro tervezte, mint annak idején az eredeti Pony-t. A Pony Excel az értékesítés első évében 168 000 példányban talált gazdára az USA-ban; ez a teljesítmény a mai napig rekordnak számít. A Fortune magazin összeállításában az év 10. legjobb fogyasztási cikkének kiáltotta ki a Hyundai Pony Excelt, nem utolsósorban megfizethető árának köszönhetően.
1990 tavaszára a Hyundai összesített gépkocsi-termelése elérte a négymillió darabot. 1991-ben aztán egy újabb mérföldkő következett: a cég bemutatta első saját fejlesztésű benzinmotorját (a négyhengeres Alpha erőforrást), valamint első saját sebességváltóját. Ezzel a márka megindult a műszaki függetlenedés felé vezető úton. Az Alpha motort elsőként a Hyundai Scoupe-ba építették be, 1992-ben.
Az évtized folyamán a Hyundai tovább fejlődött, és megerősítette vezető pozícióját a nemzetközi autógyártók körében. A Hyundai számos népszerű típust vezetett be ezekben az években, az Accenttől a Dynasty-n át a Tiburonig.
1994-ben megkezdte működését a vállalat frissen létrehozott, németországi kutatás-fejlesztési központja. Ez a központ az európai technológiai fejlesztések felügyelete mellett az európai piacra szánt, új modellek tervezéséért és fejlesztéséért is felel. A Hyundai 1997 szeptemberében, a törökországi Izmitben nyitotta meg első európai gyártóüzemét. Az üzem a Hyundai legrégebben működő, Koreán kívüli gyártólétesítménye.
A Hyundai az 1990-es években különböző elektromos és hibrid gépkocsikkal kísérletezett. A cég első, tisztán elektromos gépkocsija az 1991-ben bemutatott Sonata EV prototípus volt. A Hyundai 1994-ben végezte első kísérleteit hibrid hajtásláncokkal, majd egy évvel később, az 1995-ös Szöuli Autószalonon bemutatta a hibrid elektromos FGV-1 tanulmányautót. Az autó állandó elektromos hajtástechnológiát alkalmazott. 1998-ban a többféle üzemanyaggal működtethető (flex-fuel) technológiákon dolgozott a Hyundai, majd az 1990-es évek végén megkezdődtek a vállalat üzemanyagcellás technológiai kísérletei.
1999-ben Mong-Koo Chung, a Hyundai Motor Group frissen kinevezett elnöke elhatározta, hogy a jövőben kiemelt figyelmet kell fordítani a termékek minőségére. A márka ezzel elindult a felemelkedés útján, mint a globális autóipar élvonalbeli szereplője.
Az ezredfordulóra a Hyundai megkezdte arculatváltását, és ezzel világszínvonalú autógyártóvá válását. Anyavállalata, a Hyundai Motor Group jelentős beruházásokkal fejlesztette járművei minőségét és formavilágát, valamint a gyártást és a hosszú távú kutatási tevékenységeket, különös tekintettel az európai piacra. A Hyundai európai formatervezési központja 2001-ben nyílt meg, majd 2003-ban létrehozták a Hyundai Motor Europe műszaki központját, valamint a namyangi formatervezési központot.
A Hyundai 2000-ben vezette be első szabadidőjárművét, a Santa Fe-t. Az új-mexikói városról elnevezett modellt azonnal megkedvelték az észak-amerikai vásárlók; a modell hamarosan a vállalat legkeresettebb típusává vált. Ezt 2004-ben követte még egy szabadidőjármű, a Tucson.
Majd 2007-ben bemutatkozott az i30. Az Európában tervezett, fejlesztett és gyártott modell a Hyundai Motor európai génállományának megtestesítője. Egy évre rá létrejött a Hyundai Motor Manufacturing Czech (HMMC) vállalat. A HMMC a legmodernebb autógyár Európában, ahol 500 ultramodern robot naponta 1500 Hyundai gépkocsit állít elő.
A 2008-as Los Angeles-i Autószalonon mutatkozott be a lítium polimer akkumulátor technológiát felvonultató hibrid elektromos Hyundai Sonata, amely aztán 2011-től került forgalomba az Egyesült Államokban.
A 2010-es években a Hyundai egyre inkább a környezetbarát gépkocsik és járműtechnológiák felé fordította a figyelmét. A jövőben a vállalat a környezetszennyezéstől mentes mobilitás korszakának élvonalbeli szereplőjeként kíván fellépni, ennek érdekében folyamatosan csökkenti típusainak üzemanyag-fogyasztását és lehetséges új energiaforrásokat igyekszik feltérképezni.
A vállalat az évtized elején, 2010 szeptemberében vezette be a koreai piacon első sorozatgyártású elektromos járművét, a BlueOn-t. A kizárólag Dél-Koreában forgalmazott BlueOn alapját a Hyundai i10 adta; az autót 16,4 kWh kapacitású lítium-ion polimer akkumulátorcsomaggal szerelték fel, amelyet hat óra alatt lehetett teljesen feltölteni.
2013-ben meghatározó mérföldkőhöz érkezett a Hyundai és egyben a környezetbarát mobilitás is, amikor bemutatták a világ első, szabadon elérhető, tömeggyártású hidrogén üzemanyagcellás járművét, az ix35 Fuel Cell szabadidőjárművet. A rövid feltöltési idő, a tekintélyes hatótávolság és a környezetbarát működés együtt minden érdeklődő számára jelentős előnyöket biztosít.
A vállalat még ugyanabban az évben megalapította a Hyundai Motorsport World Rally Championship ralicsapatot, és ezzel beírta a nevét a motorsport történelemkönyvébe. 2015-ben létrehozták a nagyteljesítményű Hyundai N almárkát, amely azóta olyan díjnyertes modelleket teremtett, mint az i30 N (2017) vagy az i30 Fastback N (2018.)
A Hyundai 2016-ban mutatta be az IONIQ-ot, az egyetlen olyan autót a világon, amelyet háromféle részben vagy teljesen elektromos - hibrid, plug-in hibrid és akkumulátoros elektromos - hajtáslánccal forgalmaztak. A név az 'ion' és a 'unique' (egyedülálló) szavak összevonásából keletkezett. Ezt követte 2018-ban a Kona Electric, az európai piac első tisztán elektromos szubkompakt szabadidőjárműve, valamint a NEXO, a Hyundai második generációs hidrogén üzemanyagcellás járműve.
A 2010-es években tehát a Hyundai a jövőbeli mobilitást meghatározó, vezető autóipari szereplővé emelkedett. Ez nyilvánul meg a vállalat ‘Progress’ (fejlődés) kommunikációjában is, amely azt szemlélteti, hogy a Hyundai fennállásának ötven éve alatt hogyan érvényesítette azt a progresszív szemléletet, amelynek köszönhetően a mai napig folyamatosan képes megújulni és újítani, felkészülve a jövő kihívásaira – mindezt a 'Next Awaits' ('Vár a jövő') szlogen égisze alatt.
A Hyundai Motor Company bejelentette, hogy bevezeti az akkumulátoros elektromos modelleket felölelő IONIQ almárkáját, és ezzel – a villamosított mobilitás korának egyik vezető szereplőjeként – új fejezetet nyit a vállalat történetében.
Az IONIQ márka első modellje az IONIQ 5 középkategóriás szabadidőjármű. Az IONIQ 5 alapját az a Concept 45 elektromos tanulmányautó adja, amely a 2019-es Frankfurti Autószalonon mutatkozott be, a Hyundai legelső koncepciójárműve előtti tisztelgésként. Az IONIQ 5 tervezői a múltból merített ihletet ötvözték az élvonalbeli „parametrikus pixelekkel”: ez az egyedülálló stíluselem a többi IONIQ modellen is visszaköszön majd.
A Hyundai 2022-ben mutatta be az IONIQ 6 szedánt, a Prophecy elektromos járműtanulmány szériaváltozatát. A Prophecy ikonikus külső formatervét a tökéletes arányokkal megrajzolt, aerodinamikus sziluett határozza meg.
Az IONIQ márka modellei a Hyundai elektromos globális moduláris padlólemezére (E-GMP) épülnek, amely gyors tölthetőséget és tekintélyes hatótávolságot kínál.
Az elektromos platform alkalmazásával a Hyundai „intelligens élettérként” alkothatja újra a járművek belső terét, ahol széles határok között állítható ülések, vezeték nélküli kapcsolódási szolgáltatások, valamint egyedi megoldások – pl. fiókként nyitható kesztyűtartó – várják az ügyfeleket. Az új generációs platform a kezelőfelületeket is újraértelmezi: az egyszerű, ösztönösen kezelhető, ergonomikusan kialakított interfész felszabadult felhasználói élményt eredményez.
Tervezőink az elektromos modellből kiindulva alkották meg a Kona modellszériát. Ez nem csupán a Kona Electric formatervét határozta meg, hanem olyan új, az elektromos életvitelhez kapcsolódó technológiák alkalmazását is lehetővé tette, mint a járműből-a-fogyasztóra (V2L) rendszer. A vadonatúj modell az első olyan Kona Electric, amely kifejezetten elektromos járművekhez fejlesztett platformra épül, egyben az első olyan Kona Electric, amely támogatja a V2L funkciót, lehetővé téve, hogy az ügyfelek az autóból nyert energiával működtessék elektromos berendezéseiket, töltsék elektronikus készülékeiket.
Az előző generációs modellhez viszonyítva a vadonatúj KONA hosszabb tengelytávot, nagyobb fejteret és tágasabb hátsó csomagtartót kínál, így kiemelkedően komfortos utazási élményt nyújt.
A Hyundai N első elektromos modellje, az IONIQ 5 N a motorsportból átemelt technológiák alkalmazásával és több évnyi fejlesztési tapasztalat felhasználásával új szintre emeli a vezetés élményét, igazodva az N márka három teljesítmény-oszlopához: a könnyed kanyarodáshoz, a versenypálya-alkalmassághoz, és a mindennapi sportautó karakterhez. Érkezésével beköszönt a nagyteljesítményű mobilitás új korszaka. Az IONIQ 5 N új értelmet ad az elektromobilitás élményének, a közúton éppúgy, mint a versenypályán, anélkül, hogy kompromisszumot követelne a környezettudatosság terén.
Viselhető külső vázak, vezető nélkül közlekedő gépkocsik, minden terepen helyt álló járművek – a Hyundai meggyőződése, hogy a jövő mobilitása jóval többről szól majd, mint személyautókról. A 'Progress for Humanity' jövőképének égisze alatt szenvedélyes elhivatottsággal kutatjuk és fejlesztjük robotjainkat.
Ennek érdekében a gyártás és a működés minden fázisában teljes mértékben semlegesítjük CO2-kibocsátásunkat.
A „Progress for Humanity” jövőképünk azon szándékunkra épül, hogy mindenki számára elérhető, általános mobilitást biztosítsunk, ugyanakkor támogassuk egy emissziómentes társadalom megvalósulását. Teljes modellpalettánk villamosításától kezdve az IONIQ almárka bevezetésén át a hidrogén technológia több mint 20 évre visszamenő kutatásáig következetesen élen járunk a fenntarthatóbb értéklánc megteremtésében. Meggyőződésünk, hogy az autóiparnak egyrészt kötelessége megelőző lépéseket tenni a klímaváltozás ellen, másrészt módjában is áll, hogy ezt megtegye. Ígérjük, hogy a jövőben is rendíthetetlenül küzdünk az emberiségért és az eljövendő generációkért, folyamatosan tökéletesítve teljesítményünket.